Módosult a szakmagyakorlási rendelet  változtak a műemlékekkel kapcsolatos felelős műszaki vezetés

Figyelem! 2015. március 31-e volt az utolsó nap, amikor még műemléki építményre felelős műszaki vezetői szerződést MV-É szakterületi bejegyzéssel rendelkezők köthettek. 2015- április 1-től ezt kizárólag MV-É-M részszakterületi bejegyzéssel rendelkező felelős műszaki vezetők tehetik.
2015. március 12-től módosult az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet (továbbiakban: „Szakgyr”), amit a kulturális örökség védelmével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 38/2015. (III.11.) Korm. rendelet ekkor hatályba lépő rendelkezései iktattak be a jogszabály szövegébe.

A módosított jogszabály egyes rendelkezései részletes jogi értelmezésre szorulnak, amellyel kapcsolatos jogalkotói egyeztetés jelenleg is folyamatban van. A Magyar Építész Kamara célja, hogy a változásokat az érintett építész- és mérnöki kamarák és azok területi titkárai egységesen értelmezzék, így alkalmazásuk országosan egységes legyen.
Az sem kizárt, hogy a közös jogértelmezés eredményeképp egyes rendelkezések a jogalkotói oldal részérő soron kívül pontosításra fognak kerülni. Lássuk először azt a néhány kérdéskört, ami egyértelműen meghatározó a szakmagyakorlók számára.

1. Műemlék építmény felelős műszaki vezetése

MV-É szakterületi felelős műszaki vezetői jogosultsággal rendelkezők közül csak azok végezhetnek műemlék építményen szakmagyakorlási tevékenységet, akiknek erre vonatkozó felelős műszaki vezetői szerződésüket 2015. április 1. napjáig megkötötték. Itt hívjuk fel a figyelmet, hogy ezen szerződések formai és tartalmai követelményeit a Szakgyr. 22. § határozza meg, a szerződést minden esetben írásban kell megkötni.
A rendelet 50. § -ban szereplő átmeneti rendelkezés szerint az ilyen szerződéssel a műemlékeken végzett tevékenység egyelőre folytatható.
E rendelkezésből az is következik, hogy a 2015. április 1-től műemléki építményre kizárólag az új részszakterületre már átsorolt, MV-É-M jelű engedéllyel rendelkező felelős műszaki vezető köthet.

2. Az MMK-nál nyilvántartott felelős műszaki vezetők

A Magyar Mérnöki Kamarának 2015. április 1-ig kellett, a korábbi jogszabály ellenére nyilvántartásba vett AM jelű műemléki részterületi felelős műszaki vezetők anyagát átadja az Építész Kamarának. Ezen személyek átsorolása nyilvánvalóan csak később, az átadás-átvételt követően tud megvalósulni.

3. Műemlék építmény fogalma

Ahhoz, hogy az érintettek tudják, mely kivitelezési tevékenységnél kerül szóba a fenti szabályozás, azt is tisztázni kell, hogy a jogszabály mit tekint műemlék építménynek.
Az alábbiakban összefoglaltuk a magyar jogrendszerben fellelhető törvényi megfogalmazásokat, amelyek összehasonlító értelmezése adja meg a választ.
Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma).
Műemlék: olyan nyilvántartott műemléki érték, amelyet jogszabállyal védetté nyilvánítottak.
Műemléki érték: minden olyan építmény, kert, temető, temetkezési hely vagy sírjel, terület (illetve ezek maradványa), valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese, rendszere, amely hazánk múltja és a közösségi hovatartozás-tudat szempontjából kiemelkedő jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék, alkotórészeivel, tartozékaival és berendezési tárgyaival együtt.
Nyilvántartott műemléki érték: a közhiteles nyilvántartásba vett, e törvény alapján általános védelem alatt álló műemléki érték.

4. További változások

MV-Ép/C kategória: A Szakgyr. mellékletéből eltűnt a „C” kategóriás felelős műszaki vezető úgy, hogy közben a Rendelet egyetlen paragrafusa sem rendelkezik erről, állapít meg a végrehajtásra vonatkozó átmeneti rendelkezést. A közlönyállapotú Szakgyr. kihirdetésétől hatályban lévő 47. § 6. bekezdésében foglalt 30 napos megszűnési szabály álláspontom szerint jelen módosításra nem alkalmazható.

MV-Ép/B kategória feltűnése: A Szakgyr. hatálybalépésével megszűntetett jogosultságot a jogalkotó (mint korábbi jogszabály alapján megadott, un. megmaradó, de újonnan nem adható jogosultságot) visszaemelte a jogszabályba, azonban ezen jogosultság újonnan továbbra sem szerezhető meg. Ez felveti azt a problémát, hogy a Szakgyr. korábban hatályos táblázata miatt egyesek a jelenleg beemelt tevékenységi körnél szűkebb MV-É-R részszakterületre lettek vissza sorolva, a kialakult helyzet megnyugtató rendezésére átmeneti rendelkezés szükséges.

AM kategória: A módosítással az MV-É-M jelű jogosultság a korábbi AM kategória újbóli „életre hívását” jelenti. Azon szakmagyakorlókat, akik MV-Ép/AM jogosultsággal rendelkeznek, a titkároknak hivatalból, eljárási díj megfizetése nélkül kell az új besorolásnak megfelelően besorolniuk.

Műemléki szakértői részterület bevezetése – SZÉS5
A módosítás a Magyar Építész Kamara hatáskörébe utalja a műemlék építmények műszaki szakértői részterületét. E szakértők jogosultak műemlék építmények történeti épületszerkezetei, építőanyagai esetében a javító, konzerváló és fenntartó technológiák, anyaghasználat, szerkezeti megoldás az adott műemléken való alkalmazhatóságának szakvéleményezésére. A Szakgyr. szerint ezen az engedély megszerzésének szakmai követelményei: okleveles építészmérnöki és műemlékvédelmi szakmérnöki végzettség. Fontos eleme a módosításnak, hogy a korábbi SZÉSZ5 jogosultsággal rendelkezők (amely jogosultságokat korábban a titkároknak hivatalból törölni kellett) külön eljárási díj megfizetése nélkül kérhetik e jogosultságuk helyreállítását. Ebben az esetben a szakmai követelmények újbóli vizsgálatára nem kerül sor a jogszabály előírása alapján.

Összeállította: dr. Gáts Andrea és Kovács Zsófia
Forrás: mek.hu
comments powered by Disqus
Joomla SEF URLs by Artio