Új Országos Tűzvédelmi Szabályzat

Megjelent az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat

2008-ban radikális változás következett be a magyar tűzvédelmi szabályozásban. A 9/2008 (II.22.) ÖTM rendelet megjelenésével Magyarország csatlakozott a 2000-es években az Európai Unió legtöbb országában bevezetett egységes tűzvédelmi vizsgálati szabványokhoz, illetve az ezek alapján adható egységes osztályozási rendszerhez. Rendkívül fontos lépés volt ez, mert egységes európai térbe helyezte a magyar szabályozást.

Az akkori szabályozás módosítását előkészítő szakértői munkában aktív szerepet vállalt a MÉK, Takács Lajos és Molnár Tibor vett részt a munkában.

A 2008. évi OTSZ módosítást előkészítő szakértői munka ugyanakkor befejezetlenek maradt, ennek következtében a szabályozásba számtalan hiba, nem megfelelően alátámasztott műszaki követelmény került. Az előkészítő munka lezárásakor a MÉK észrevételezte a tervezetet, de idő hiányában már nem volt lehetőség az újabb egyeztetés megindítására. Az OKF vezetői akkor ígéretet tettek arra, hogy a szabályzat kiadását követően azonnal elindul a felülvizsgálati munka, amely 2008 és 2010 között folyamatosan megtörtént, Takács Lajos közreműködésével. A tervezetet a MÉK többször véleményezte.

Az új szabályozás, a 28/2011 (IX.06.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat - szeptember 6-án megjelent és október 7-én lép hatályba - számos újdonságot tartalmaz. Néhány kiragadott példán keresztül bemutatva:

  • a tűzvédelmi szakértő bevonása mellett a 288.§.-ban megjelenik a tűzvédelmi tervező fogalma is, amely a tűzvédelmi tervezők kamarai tagságának egyik előkészítő lépése;
  • az építőanyagok tűzvédelmi osztályba sorolása kiegészült új jelölésekkel (pl. a csőszigetelések tűzvédelmi osztályaival: A1L, A2L, BL, CL, DL, EL, FL);
  • sok, tűzvédelmet érintő fogalom kikerült az OTSZ-ből (amelyeket egyéb előírások, pl. az OTÉK már tartalmaztak), illetve módosításra került (például a tűzfal, az átrium, a csarnoképület, a biztonsági felvonó, a tetők és tetőfödémek osztályozási fogalmai);
  • az épületszerkezetek tűzvédelmi osztályba sorolása is finomodott, pl. a festékek és ragasztók hatását a termék tűzvédelmi osztályba sorolására rendezi a 300.§;
  • a függönyfalak követelményei – az időközben megjelent EN tűzvizsgálati szabványok nyomán – „(i←o)”, (o→i)” vagy „(i↔o)” jelekkel egészülnek ki az alapján, hogy a szerkezet a követelményeknek csak belülről kifelé, kívülről befelé, vagy mindkét irányban megfelel;
  • számos épületszerkezetre vonatkozó tűzvédelmi követelmény került átgondolásra, így például a padlóburkolatokra vonatkozó, túlzottan szigorú követelményeket enyhítették, továbbá az egyes tűzállósági fokozaton belül a szintszámtól függő tűzállósági követelmények nagyobb különbséget mutatnak, így alacsonyabb szintszámoknál egyes követelmények kedvezőbbek lettek;
  • a terepszint alatti helyiségek hő- és füstelvezetési követelménye egységesen 1 %-ra módosult, illetve a kisméretű zárt közép- és oldalfolyosók gépi hő- és füstelvezetésénél 25-szörös légcsere is alkalmazható a 2 m3/s mérték helyett;
  • pontosításra kerültek a 17 sz. mellékletben közölt rajzok, a homlokzati tűzterjedés elleni gátak már nemcsak A1, hanem A2 tűzvédelmi osztályú anyagokból is kialakíthatók;
  • a rendelet 18 sz. mellékleteként visszakerült néhány elterjedt épületszerkezet tűzvédelmi teljesítmény-jellemzője.

A 9/2008 (II.22.) ÖTM rendelet közel 600 oldalához képest az új jogszabály 292 oldalasra csökkent, annak jeleként, hogy az elmúlt években sok, jogszabályba nem illő műszaki követelményt és vizsgálati eljárást sikerült nemzeti szabványként kiadni (ilyen például a homlokzati tűzterjedési határérték vizsgálati eljárása) – ezek értelemszerűen kikerültek az OTSZ-ből.

A továbbiakban is számítani kell arra, többek között a MÉK javaslatára, hogy a szabályzat folyamatos karbantartás alatt fog állni, a műszaki fejlődés eredményeinek, illetve a jogszabály alkalmazása során nyert észrevételek, tapasztalatok beépítésével 2-3 évenként frissítésre kerül. Ebben a munkában továbbra is Takács Lajos képviseli a kamarát. A MÉK vállalja, hogy összegyűjti és a bizottság részére átadja a tagjainktól kapott észrevételeket, jobbító véleményeket.

Noll Tamás – MÉK elnök
Dr. Takács Lajos Gábor – MÉK szakértő
comments powered by Disqus
Joomla SEF URLs by Artio